A baráti kör nem szervezet, hanem szokás. Aki szombatonként a kupáért ül le, aki hétfőn csendes vacsorára jön, vagy aki a kemencés lángos miatt tér vissza, az mind a kör része. Nincs belépési eljárás, csak az, hogy harmadszor is megjelensz, és a hostess már a neveden köszönt. Ennyi az egész, és ennél több nem is kell hozzá.
A kör tagjai ismerik a ház rendjét, és gyakran az első szombat után már barátként köszönnek: tudják, hogy előbb vacsora, utána játék, hogy a poszton csend van, és hogy az osztó szava végleges. Ők mutatják meg az újaknak, hogyan megy itt a dolog, és sokszor ők hívják a barátaikat is.
Nem adunk külön kedvezményt, előnyt vagy saját asztalt, és nincs fenntartott hely sem. A törzsvendégség tisztelet, nem jog, és mindenkire ugyanúgy vonatkozik. Annyi különbség van, hogy a hostess tudja, melyik széket szereted, a konyha pedig megkérdezi, hogy a szokásosat kéred-e. Ez kevésnek tűnik, de hosszú nap után éppen ez a legtöbb.
Ha csatlakozni szeretnél, nem kell mást tenned, mint eljönni, vacsorázni és játszani, és nyitott szemmel nézni, kik ülnek az asztal körül. A kör tagjai maguk fogják megkérdezni, kivel jöttél, és ha kedved van, a szombati kupán is leülhetsz velük. A névsorban nem szerepelsz, de az emlékezetben igen, és a szombat esti tábla egyszer talán a te nevedet is megőrzi.