Játssz a kupáért
A szombati pókerverseny pénz nélkül zajlik, zsetonnal. A győztes neve a táblára kerül, a kupa pedig a ház polcán marad.
Mi az a kupa, és mi az a tábla
A szombati kupa a ház legrégibb hagyománya. Amikor megnyitottuk a játéktermet, Benedek azt kérte az asztalostól, hogy csináljon egy fa kupát, amely a pult fölött áll. A kupa nem ér semmit, nem aranyból vagy ezüstből van, csak tölgyből, egy esztergált fa kupa, amelyet két kézzel lehet felemelni.
A kupa mellé készült egy tábla: egy sötét, kihajlított pala, amelyre krétával írják a győztes nevét. A tábla a falon függ a főteremben, és ahogy telnek a hetek, egyre több név kerül rá. Amikor megtelik, lemossuk, és a neveket egy füzetbe írjuk át, hogy semmi ne vesszen el.
A versenyen senki sem játszik pénzért. A zseton értéktelen, és a győztes csak a nevét viszi magával, azt is csak a táblára. A kupát nem viheti haza, ez a ház szabálya, mert a kupa mindenkié. Egy hétig a pult fölött áll a neve alatt, utána a következő szombaton újra kiderül, ki a legjobb.
Nincs előny a bajnoknak sem. Aki az előző héten nyert, a következő szombaton ugyanúgy a kalapból húzza a székét, mint a többiek. Éppen ez teszi izgalmassá a versenyt: nincs, aki előre tudná, ki kerül a döntő asztalhoz, és az sem, ki lesz az, aki leírja a nevét a táblára.
A verseny nyitott mindenki előtt, aki elmúlt 18 éves. Nem kell törzsvendégnek lenned, nem kell tudnod a szabályokat, és nem kell előzetesen gyakorolnod. Elég, ha szombaton hét órára megérkezel, vacsorázol, és a hostessnél felíratod a neved. A többit az osztó elmondja.
Ha még sosem játszottál pókert, szerdán érdemes eljönnöd a tanuló estére. Csongor ott lapról lapra végigvezet a Texas Hold'em lépésein, és a következő szombaton már magabiztosabban ülsz le. Ez nem feltétel, csak ajánlás, és sokan így kezdték, mielőtt felírták volna a nevüket a táblára.
A verseny lépésről lépésre
Jelentkezés a hostessnél
Szombaton délután hat órától Lívia felírja a nevedet a névsorba. Legfeljebb huszonhét ember fér a három pókerasztalhoz, ezért érdemes időben megérkezni. A neved után egy sorszámot kapsz, amely a székedet jelöli ki.
Vacsora a versenyre
Hét és fél nyolc között ajánlom a vacsorát, mert a versenyhez fontos a nyugodt fej. Marianna ilyenkor könnyebb ételeket ajánl: halászlét, gombalevest, kemencés lángost. A nehéz pörköltet inkább a verseny utánra hagyd.
Zsetonok kiosztása
Csongor mindenkinek ugyanannyi zsetont ad, és a szemed láttára számolja meg. A zsetonoknak a ház falán kívül nincs értékük, és semmire sem váltják be. Ha elveszítesz egyet, szólj, az osztó megkeresi, és ha nem találja, nem baj, a versenyt nem érinti.
Sorsolás
A neveket kalapból húzzuk, hogy a törzsvendégek és az újak keveredjenek. Az első körben három asztal indul, asztalonként kilenc emberrel. A székedet nem választhatod, mindenki ott ül, ahová a sors teszi, és a helycsere nem megengedett.
Az első szintek
Egy szint húsz percig tart, utána a kötelező nyitózseton értéke emelkedik. Az első négy szint alatt a játék lassabb, aki akar, beszélgethet. A hostess közben teát és kávét hoz, ha kéred, a konyha pedig apró pogácsát küld az asztalokra.
Szünet
A negyedik szint után tíz perc szünet van. Kimehetsz a folyosóra, levegőzhetsz, megihatod a teádat, de a lapokról nem beszélünk. Lívia ilyenkor ellenőrzi a névsort, és a kiesőket is megkérdezi, hogy akarnak-e még maradni a nézők között.
Asztalok összevonása
Ahogy fogynak a játékosok, az osztó összevonja az asztalokat, és új székeket sorsol. A végén egy asztal marad, és körülötte hat-hét játékos. Aki kiesett, a fal mellett állva nézheti a végét, vagy átmehet a rulettasztalhoz, ha játszani szeretne még egy kört.
Ha elakadsz
Ha a verseny alatt bármi nem világos, emeld fel a kezed, és az osztó megáll. Mindenki előtt elmondja a szabályt, senkit sem nevet ki, és a kört onnan folytatjuk, ahol abbahagytuk. Ez a ház legrégibb szokása, és az első vendég óta így megy, mert aki kérdez, az tanul, és aki tanul, az jobb játékos lesz.
A döntő
A döntő asztalnál a lámpák elhalványulnak, a vendégek elhallgatnak. Az utolsó kéz után az osztó bemondja a győztes nevét, a többiek felállnak, és tapsolnak. A győztes ezután odamegy a táblához, és saját kezével felírja a nevét.
Kupa, tábla és a többi
A név a táblán
A győztes krétával a táblára írja a nevét, és mellé egy rövid mondatot, ha akar. A mondat nem lehet hosszabb két sornál. Régi szokás szerint a bajnok a nevét aláírja, mintha oklevelet adna át magának.
A kupa a polcra kerül
Csongor leemeli a kupát a pult fölötti polcról, a győztes megérinti, majd a kupa visszakerül a helyére. Nem adjuk át, nem viszi haza senki, és nem lehet lefényképezni a bajnokkal együtt: ez a ház legfontosabb szabálya.
A hét bajnoka
A győztes neve egy hétig a pult fölött marad. Ez nem jelent különleges bánásmódot: ugyanúgy sorba áll a hostessnél, mint mindenki, és ugyanúgy a legrosszabb székre is kerülhet, ha a sors úgy dönt.
A tábla megtelik
Amikor a táblán már nincs hely, a neveket átírjuk a füzetbe, a táblát pedig lemossuk. A füzet a bejáratnál áll, és minden vendég belelapozhat. Sokan keresik benne a saját nevüket, és ha megtalálják, mosolyognak.
Amit a vendégek mondanak
A szombati kupáról sokan úgy beszélnek, mint egy közös ünnepről. A győztesnek tapsolnak, a kiesők kezet fognak, és a nézők is mosolyognak. Aki egyszer megtapasztalta, az általában visszajön, hogy ugyanezt még egyszer megélje.
Újra a nulláról
Következő szombaton mindenki ugyanannyi zsetonnal indul. Nincs előny, nincs kedvezmény, nincs bajnoki hely. Aki az előző héten nyert, ugyanúgy a kalapból húz, és ugyanúgy megtanulja, hogy a siker egy estére szól.